- Blog -
Világtörténelem és a boszniai piramisok
Alternatív történelem
2016-10-26
Majdnem minden, amit az ősi történelemről tanítanak nekünk, hamis: az ember eredetéről, a civilizációkról, a piramisokról. A Homo sapiens nem az evolúció terméke... A sumérek nem jelentik a civilizált ember kezdetét... És végül, az első piramisok... fejlett civilizációk alkotásai, akik jobban ismerték az energia-fajtákat, a csillagászatot és az építészetet a mai kor emberénél...
1. Prehisztorikus és ősi emberi társadalmak
Majdnem minden, amit az ősi történelemről tanítanak nekünk, hamis: az ember eredetéről, a civilizációkról, a piramisokról. A Homo sapiens nem az evolúció terméke, a biológusok soha sem fogják megtalálni a „hiányzó láncszemet”, mivel az intelligens ember genetikai beavatkozás eredménye. A sumérek nem jelentik a civilizált ember kezdetét, sokkal inkább az emberi történelem újabb ciklusának kiindulását. És végül, az első piramisok - a fejlettebbek és a legősibbek - igen fejlett civilizációk alkotásai, akik jobban ismerték az energia-fajtákat, a csillagászatot és az építészetet a mai kor emberénél.
Ahhoz, hogy megértsük az ősi építményeket, három különböző módon kell rájuk tekinteni: fizikailag, energetikailag és spirituálisan. A tudományos berendezéseink egész egyszerűen nem elegendőek ahhoz, hogy megmagyarázzák a legidősebb piramisok építésének célját, például, a fősodorhoz tartozó tudósok, régészek, történészek és antropológusok, gyakran a legfőbb akadályai. A fizikai és a spirituális tudás közötti távolságot át kell hidalnunk, ha valóban meg akarjuk érteni a múltat.
A kettőszáz tonnás kőtömbök Baalbeckben (Libanon) magyarázatot igényelnek. Ki volt képes őket megformálni, megmozdítani, és a helyére illeszteni a XXI. századbéli technikai képességeinket négyszeresen felülmúló elemeket? A jonaguni megalitikus építmény (Japán) az előttünk élt emberiség alkotása. Kétségbevonhatatlan tények bizonyítják, hogy a Csendes-óceán aljzatán, 80 méteres mélységben található építményeket legalább 12 000 évvel ezelőtt emelte egy magasan fejlett kultúra, amikor még a jégkorszak miatt annyi tengervíz volt fagyott állapotban, hogy ez a terület még szárazon volt, s csak az olvadás miatt emelkedett aztán 80 métert. Machu Picchu (Peru) négy különböző civilizációról beszél, és különböző építészeti stílusokról. Az első civilizáció volt a legfejlettebb. Ugyanebben az időben, az összes történelemkönyv az inkákat nevezi meg építőknek és a jelen korunkat. A perui, a mexikói, a kínai és az egyiptomi piramisok újbóli datálása visszavisz bennünket messze az ismert történet és uralkodók elé.
A legidősebb kínai és egyiptomi piramisok sokkal fejlettebbek, mint a korban utánuk következő, félresikerült utánzatok. Az idősebbeket gránitból és homokkő-tömbökből építették, a fiatalabbakat - melyek egyben sokkal kisebbek is -, téglából és sárból. A magasan fejlett lények nyoma mindenfelé ott van körülöttünk. Mindeközben a fősodrú tudósok megpróbálják az ősi építményeket a saját szája ízük szerint datálni, s ezzel meghamisítani a valóságot.
Kettőszáz piramis Chokiában mutatja az építők csillagászati ismereteit, akik jó néhány millió tonna építőanyagot mozgattak meg, és akik ismerték a különbséget a földrajzi és a mágneses észak között. A maja világ megmutatja a Világegyetemről rendelkezésükre álló ismereteket. A Naprendszerünk a Tejútrendszerben kering, 26 000 évenként a Föld tengelye körbe fordul („hosszú naptár”), valamennyi földi élőlényre hatást gyakorolva. Az anaszáziknak, a pueblo indiánok őseinek, nem volt szükségük ábécére vagy fizikai kommunikációra ahhoz, hogy felismerjék a Világegyetem különböző dimenzióiból fenyegető veszélyt.
Amíg a dobozon belül tartózkodnak, a fősodrú tudomány régészei soha nem lesznek képesek megmagyarázni a szükséges szerszámokat és logisztikai megoldásokat, melyekre a Húsvét-sziget kőfejei építőinek volt szüksége, vagy az Akapana piramis-komplexumhoz Bolíviában, vagy a gízai piramisok kamráihoz. Kőgömbök Nyugat-Mexikóban, Dél-Costa Ricában, a Húsvét-szigeten és vagy húsz további helyszínen a távoli Bosznia-Hercegovinában, nyilvánvaló bizonyítékai az értelmes tevékenységnek és az energiák ismeretének - a távoli múltból.
Mindezek tetejére, a Boszniai Piramisvölgy felfedezése azt mondja nekünk, hogy milyen sokat nem tudunk még a saját bolygónkról. El kell jutnunk a Holdra (legalább átmenetileg, amíg veszély fenyeget), de ugyanúgy, a Földanyát is fel kell fedeznünk. Még számos titok vár felfedezésre, beleértve az ősi tudást is, hogy visszanyerjük a társadalmunk egyensúlyát.
2. A boszniai piramisok felfedezésének jelentősége
2005. áprilisában utaztam először Visokoba, 35 kilométerre van északnyugatra Szarajevótól, Bosznia-Hercegovina fővárosától. Felkeltette a figyelmemet két szabályos formájú hegy, melyeket később a Nap Piramis és a Hold Piramis névvel illettem. Évezredeken át gondolták a helyiek ezekről a hegyekről, hogy természetes képződmények, révén talaj és növényzet takarta őket. Azonban amikor először megpillantottam a háromszögletű oldalaikat, a nyilvánvaló éleiket és a tájolásukat a fő égtájak felé, azonnal tudtam, hogy nem természeti erők hozták létre őket. Mivel már évtizedek óta vizsgálom a piramisokat, pontosan tudom, hogy a Kínában, Mexikóban, Guatemalában és El Salvadorban talált piramisok ugyanilyen típusúak, talaj és növénytakaró borítja őket.
2005-ben elkezdődött a munka ezen a projekten, építő-társaságokat és geológusokat fizettem (a saját zsebemből), hogy fúrómintákat vegyenek, és geo-morfológiai elemzéseket végezzenek. Ezután pedig a világnak is közzé tettük a felfedezést és sajtókonferenciát tartottunk, amikor is az első európai piramisok felfedezését bejelentettük. Nem sokkal ezután létrehoztuk a nonprofit „Régészeti Park: A Boszniai Nap Piramis Alapítványt”, és azóta a boszniai piramis-feltárás a világ legnagyobb interdiszciplináris régészeti projektjévé nőtte ki magát. 340 000 munkaóránál is többet töltöttünk régészeti feltáró munkával, minta-elemzésekkel és radiokarbon datálásokkal a 2005. és 2011. közötti években. Megállapítottuk, hogy a Boszniai Piramisvölgy öt – eddig felfedezett - piramist tartalmaz, a következő nevekkel láttam el őket: Nap Piramis, Hold, Sárkány, Földanya és Szerelem. A helyszín magában foglal egy halomsírkomplexumot és egy kiterjedt földalatti labirintus-rendszert. E felfedezés történelmi jelentőségű és megváltoztatja tudásunkat az Európa őstörténettel kapcsolatosan, számos okból:
1. Ezek az első Európában felfedezett piramisok.
2. Ezen a helyszínen találhatjuk a világ legnagyobb piramisát – a boszniai Nap Piramis magassága meghaladja a 220 métert, ami sokkal nagyobb érték, mint az egyiptomi Nagy Piramis magassága (147 méter).
3. A boszniai Nap Piramis, a Boszniai Geodéziai Intézet szerint, a legpontosabb tájolással rendelkezik a földrajzi északhoz, az eltérés 0 fok, 0 perc és 12 másodperc.
4. A boszniai Nap Piramist teljes egészében szögletes betontömbök fedik. A beton összetevői extrém keménységet adnak a számára (egészen 133 MPa értékig) alacsony vízáteresztő-képességet (kb. 1%), azaz – különböző boszniai, olasz és francia tudományos intézmények megállapítása szerint -, messze fejlettebb technikát képviselnek, mint a modern kor betonfajtái.
5. A piramisokat talajréteg fedi, amely – a Növénytermesztési Állami Intézet szerint – körülbelül 12 000 éves. A boszniai Hold Piramis teraszairól vett minták radiokarbon elemzése szerint – Sziléziai Egyetem Fizikai Intézete (Gliwice, Lengyelország) -, bizonyítást nyert, hogy a teraszok 10 350 (+/- 50) évvel ezelőtt épültek. E mérések tehát azt is megerősítették, hogy a boszniai piramisok a Föld legidősebb piramisai.
6. A Boszniai Piramisvölgy alatt kiterjedt földalatti alagút- és kamrarendszer található, melynek teljes hosszúsága meghaladja a 15 kilométert.
7. Kerámia-monolitokat fedeztünk fel a felszín alatti labirintus-rendszerben, ezek tömege eléri a nyolc tonnát, minek következtében az eddig felfedezett leghatalmasabb – ilyen jellegű – alkotások az ősi világból.
A boszniai régészeti feltárások csodái nem érnek itt véget. A közelben felfedeztük a világ legnagyobb halomsírját, a maga 61 méteres magasságával. A legközelebbi vetélytársa az angliai Sillbury Hill 60 méter magas. A boszniai halomsír két megalitikus teraszból áll, agyag- és mesterséges betonrétegekből. Fizikusok egy csoportja energiasugárzást észlelt a boszniai Nap Piramisból kisugárzódni. A sugárkéve átmérője 4,5 méter, a frekvenciája 28 KHz. A sugárzás folyamatos, az ereje a magassággal, a piramistól távolodva, növekszik. Ez a jelenség ellentmond a ma ismert fizikai- és technológiai törvényeknek. Ez az első bizonyíték a non-Hertz technológia alkalmazására a bolygónkon. Úgy tűnik, a piramisépítők örökmozgót építettek, már hosszú idővel ezelőtt, és ez az „energia-gép” a mai napig működik.
A földalatti labirintusban 2010-ben felfedeztünk három kamrát és egy kis, kékvizű tavat. Az energiaviszonyokat vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy az ionizációs szint 43-szor magasabb a kint mérhető átlagos koncentrációnál, ez pedig a felszín alatti termeket „gyógyító kamrákká” teszi.
További elektromágneses vizsgálatok 2011-ben megerősítették, az alagutakban nulla az értéke, a Föld felszínén mindenhol jelen lévő, negatív Hartman-, Curry- és Schneider hálózatok ellenére. Nem volt jelen technikai jellegű sugárzás sem (elektromos vezetékekből és/vagy technikai berendezésekből).
A kerámiatömböket felszín alatti vízfolyások fölé helyezték el és az általuk szállított negatív energiát átfordították pozitívba. Mindezek a tapasztalatok azt mutatják, hogy a földalatti labirintusrendszer az egyik legbiztonságosabb hely a Földön, emiatt ideális hely az emberi test megfiatalítása és regenerációja céljából.
Kétszáz év egyiptológiai kutatása sem adott kielégítő választ arra a kérdésre, hogy mi volt a célja a világ legősibb és legfejlettebb piramisainak. Csupán hat évnyi kutatásunk során Boszniában, interdiszciplinális megközelítéseket alkalmaztunk, hogy erre a komplexumra fizikai-, energetikai- és spirituális szemmel tekinthessünk. Úttörő jelentőségű eredményeink vannak, melyek befolyást gyakorolnak az egész bolygó piramisokkal kapcsolatos tudományára. A történelmünk minden egyes felfedezéssel megváltozik.
Talán a kezdetek megváltozásával, illetve a kezdetekre vonatkozó tudásunk megváltozásával képesek vagyunk megváltoztatni a jelenünket, és jobbá tenni a jövőnket.
Részlet: Dr Sam Osmanagich „A Boszniai Piramisok és a világ elveszett piramisainak vizsgálata” című könyvéből.
Részlet a „A Boszniai Piramisok és a világ elveszett piramisainak vizsgálata” című könyvből. Kattints a teljes könyvért:
