- Blog -
Mit tudunk Mária Magdalénáról?
Misztikus vallástörténet
2016-07-04
Mária Magdaléna Jézus mellett volt, amikor meghalt. Tanúja volt szenvedésének a kereszten. A gnosztikus evangéliumok szerint ő volt az első apostol. Joggal tehetjük fel a kérdést: Ha Mária Magdaléna olyan fontos volt Jézusnak és a kialakuló keresztény teológiának, miért nem említi az Újszövetség bővebben? Miért csak most hallunk róla? Miért csak a közelmúltban vonta vissza a római katolikus egyház a régi álláspontját, hogy jó útra tért prostituált volt?
A kanonikus evangéliumokból nem tudjuk, hol és mikor találkozott Jézus és Mária Magdaléna. Annyit tudunk csak, hogy Mária Magdaléna egy gazdag nő volt, ő finanszírozta Jézus tevékenységét és mindig, mindenhová elkísérte. Talán voltak Magdalénának halfeldolgozó üzemei. Talán az apja gazdag hal báró volt. Talán örökölt pénzt. Bárhogy is volt, ahogy a József és Aseneth is illusztrálja, vonzódott Jézushoz.
Mária Magdaléna Jézus mellett volt, amikor meghalt. Tanúja volt szenvedésének a kereszten, és ő volt az, aki elment a testéért azon a végzetes vasárnap reggelen, hogy előkészítse a megfelelő temetésre. Mély gyászban volt és megdöbbentette az üres sír, ő volt a feltámadás első tanúja Márk szerint: „Először Mária Magdalénának jelent meg” (16:9). Ne feledjük, hogy a kanonikus evangéliumok szerint Mária Magdaléna – nem Jézus anyja, testvérei, vagy tanítványai – volt „az első tanú”. Mária Magdaléna volt, minden értelemben, Jézus legközelebbi társa. A gnosztikus evangéliumok szerint ő volt az első apostol. A késő keresztény hagyomány szerint Jézus halála után Efezusba ment. Ám a József és Aseneth mást sugall, ebből úgy tűnik, hogy végig Jeruzsálemi területeken maradt.
Joggal tehetjük fel a kérdést: Ha Mária Magdaléna olyan fontos volt Jézusnak és a kialakuló keresztény teológiának, miért nem említi az Újszövetség bővebben? Miért csak most hallunk róla? Miért csak a közelmúltban vonta vissza a római katolikus egyház a régi álláspontját, hogy jó útra tért prostituált volt?
Szerintünk szándékosan írták ki Mária Magdalénát az Újszövetségből. Margaret Starbird szavaival „Hiszem, hogy a legkorábbi keresztény eretnekség a menyasszony megtagadása volt.” A József és Aseneth elveszett evangéliumként való értelmezése lehetővé teszi számunkra, hogy újra megvizsgáljunk egy másik korai keresztény szöveget, 'Tamás cselekedeteit', hogy végre láthassuk, mi is az valójában: átmeneti dokumentum Jézus és Mária Magdaléna, mint menyasszony teológia, a nász-szoba és Pál keresztény aszkézis teológiája között.
A Tamás cselekedetei Tamás történetét meséli el, ő Jézus ikertestvére (azaz Jézus hasonmása), aki Indiába megy rabszolgaként és végül részt vesz a király egyetlen lányának esküvőjén. Az esküvőn Tamás egy furcsa himnuszt énekel szülőháza nyelvén, héberül. József és Aseneth módon, a himnusz leírja a menyasszonyt, a leírás középpontjában a ruhája, feje, lába, nyaka, ujjai, nász-szobája, járása és koszorúslányai vannak. Más szavakkal, mint Aseneth szír változata, a 'Tamás cselekedetei' a bibliai Énekek énekének leendő menyasszonyát nyíltan erotikus módon írja le. Egy igazi pillanatfelvételen látjuk, amikor egy valódi nő átalakul templommá és egy esküvő átalakul az absztinencia teológiájává. Az egyházat veszi feleségül, nem a nőt.
A Tamás cselekedeteiben Jézus Tamás alakjában megjelenik a nász-szobában, ráveszi a menyasszonyt és a vőlegényt, hogy ne teljesítsék be a házasságukat. A nászéjszakát követő napon a menyasszony bejelenti, hogy neki már nincs szüksége a fátyolra, mert feladta a szexualitást: „Már nem szégyellem magam és nem jövők zavarba, mert a szégyen és szemérmesség már nincsenek bennem.” Kraemer állítja, hogy „itt is, mint Aseneth 15:1-ben, ahol az angyali alak utasítja Asenethet, hogy távolítsa el fátylát, a szexualitás és a test elfedése egyértelműen kapcsolódik.” Viszont van különbség. Ahogy Kraemer megjegyzi a Tamás cselekedeteiben „a fátyol nélküli nő aszexuális”. Vagyis a Tamás cselekedetei felforgatja a József és Aseneth teológiáját. Míg a József és Asenethben a Jézus hasonmás Aseneth ágyán ül, felkészíti őt a házasságra, és a szexuális életre Józseffel, a Tamás cselekedeteiben a Jézus hasonmás Tamás a menyasszonyi ágyon ülve arra veszi rá az ifjú párt, hogy tartózkodjanak a szexualitástól. Kraemer lenyűgözőnek találta, hogy a Tamás cselekedeteiben az újonnan megtért pár kifejezi odaadását Jézus iránt a „szexuális önmegtartóztatással”, és a József és Aseneth-ben a monoteizmusra való áttérés jelenti odaadását József iránt, a „szexuális szeretet, hűség és gyermekvállalás” által. Arra a következtetésre jut, hogy a Tamás cselekedeteivel ellentétben „Aseneth üzenete egyértelműen az, hogy a szexualitás és a házasság jó és Isten utasítása.”
De hogyan viszonyul a két egymásnak ellentmondó üzenet egymáshoz? Láttuk, hogy a József és Aseneth őrzi a valós kapcsolatot Jézus és Mária Magdaléna között. Most látni, hogy a Tamás cselekedetei rögzíti a pillanatot, amikor a valós történelem átalakult új teológiává. Másképpen fogalmazva Jézusból, mint férjből és szeretőből egy szellem lett, aki menyasszonyi szobákat látogat meg, hogy meggyőzze az ifjú házasokat, hogy ne teljesítsék be házasságukat.
Hogyan felejtették el az eredeti teológiát?
Emlékezzünk arra, hogy a 4. század végén döntötték el körültekintően, megfontolva, mely dokumentumok fognak majd az Újszövetségben szerepelni. Az egyszerű tény az, hogy csak azokat a szövegeket választották be, amelyek azt a teológiai helyzetet támogatták, ami a római császároknak megfelelt. Más keresztény csoportok írásait – például a gnosztikus keresztények és ebioniták szövegeit – kihagyták. A gnosztikus kereszténységen belül, ahogy már említettük, Mária Magdalénának kimagasló szerepe volt, de azokat az írásokat szándékos kizárták.
A szexuális aktivitás veszélyes volt a korai egyházaknak, akik az új vallás aszkéta életmódját helyezték előtérbe. Pál csak azoknak engedélyezte a házasságot, akik az összes önkontrollt elveszítették (1 Kor. 7:9). Sőt, az írások, melyek végül bekerültek az Újszövetségbe, semmit nem szóltak Jézus házasságáról. Furcsa módon nincs egyértelmű támogatása a házasságnak és a családi életnek az Újszövetségben. Nincsenek „családi értékek”. Nincs egészséges minta a házasságra. Ez mindig a második legjobb választás a cölibátus és a szexuális absztinencia után – a legjobb eunuchnak lenni Isten Királyságában.
A harmadik oknak köze van a hatalmi harcokhoz a korai egyházakban, pontosabban a Pál-féle kereszténység sikerének Jézus első követőivel szemben. Pál Krisztus-központú, nem Tóra-követő, pro-római mozgalma hatalmas pogány támogatói bázissal rendelkezett. Pál vallása találkozott az igényeikkel, ami a hit alapú – nem Tóra alapú – megváltás volt. Nem kellett a Tóra törvényeit követniük. Csak Krisztusban kellett hinniük, egy meghaló-feltámadó isten-ember megváltóban, aki hasonló volt, mint Dionüszosz és Mithras. Pálnak az üdvösség nem jelentett mitzvot-t, a Tóra parancsolta „jó cselekedetet”. Valójában Pál elhatárolódott miden olyan kijelentéstől, amely szerint örök életet lehetett volna elérni jó cselekedet által. Pál szerint a hit ideális esetben megmutatkozik a jó cselekedetekben, de ez nem volt fontos. Mindent a hitre helyeztek... csakis a hitre.
Pálnak volt segítsége a teológiai győzelemhez. Alapvetően a rómaiak gondoskodtak az ellenfeleiről. Pál és követőinek sikere az 1. és 2. század olyan időszakában történt, amikor Judea-ban a Róma elleni háborúk zajlottak – nagy felkelés i. sz. 66-70 között, majd a Bar Kochba lázadás i. sz. 132-135 között. Ezekben az időszakokban a zsidó mozgalmak vezetése mérhetetlenül veszélyeztetett volt, és az emberek szétszóródtak. Ez jelentősen befolyásolta Jézus első követőinek sorsát, mert a jeruzsálemi templom pusztulásával megszűnt a hatalmi bázisuk, és a Jézus által inspirált elképzeléseik marginalizálódtak. Más szavakkal, a történelem, a politika és a teológia mind el akarták törölni Jézus első követőit és a hitüket. Pál Krisztusa lett az ő Jézusuk és őket pedig kiírták a történelemből. Például mit tudunk Jézus 12 tanítványáról? Nagyjából semmit. Fontos volt, hogy ne szerepeljenek a történetben, de még fontosabb volt, hogy Mária Magdaléna ne jelenjen meg. Miért? Mert Pál a pogányokat akarta elérni és ő pogány volt. Ráadásul Jézus legkorábbi követői szerint ő volt Isten menyasszonya, az emberiség másik megmentője.
Ezen új bizonyítékok alapján próbáljuk meg megérteni, milyen is volt a pogányok egyháza Pál előtt.
Részlet Simcha Jacobovici és Barrie Wilson „Az Elveszett Evangélium” című könyvéből.
Részlet a „Az Elveszett Evangélium” című könyvből. Kattints a teljes könyvért:
