- Blog -
A lelkesedés csiszolja a személyiséget
Pozitív gondolkodás
2016-05-08
Számtalanszor bebizonyosodott, hogy bárki bármit elérhet, olyanná formálhatja, magát, amilyenné csak akarja, feltéve, ha eléggé akarja, és folyamatosan a célja felé halad. Ahhoz, hogy olyanná váljunk, amilyennek lenni szeretnénk, először is el kell döntenünk, hogy pontosan milyen tulajdonságokat szeretnénk birtokolni...
A változásnak van egy másik fontos formája, ami talán még bonyolultabb, mivel összetett lelkiállapothoz és az érzelmi reakciók hullámzásához kapcsolódik. Ez a folyamat az apátiából a lelkesedésig vezető változás, a közömbösségtől az érdeklődésik tartó út; egy meglepő személyiségváltozás, amely érzékennyé varázsolja a lelket, eltörli a fásultságot, és erős motivációval tölti fel az embert, amit a soha ki nem merülő lelkesedés nyújt.
A konfliktusok gyakori formái, a gyűlölet és félelem kapcsán a legtöbb ember elismeri a személyiségváltozás lehetőségét, de úgy tűnik, kételkednek abban, hogy bármiért képesek volnának lelkesedni. Általában azzal érvelnek, hogy persze szeretnének, de mit tegyenek, ha egy szikra lelkesedés sincs bennük. „Nem változtathatjuk magunkat lelkesedővé, vagy igen?” - Szögezik nekem a kérdést, a „nem” válasz biztos tudatában. Én azonban egyáltalán nem értek egyet ezzel. Saját magunkért igenis optimistává válhatunk, és lelkünk mélyéről előcsalogathatjuk a lelkesedést, méghozzá azt a fajtát, mely természeténél fogva állandó és örömteli.
A leglényegesebb dolog, hogy képesek vagyunk szándékosan lelkesedővé válni. Valójában bármikor továbbléphetünk, és kialakíthatjuk önmagunkban a lelkesedés jelentőségteljes kvalitását, olyan mélységben, ami semmilyen teher alatt nem hagy alább és nem merül ki. Számtalanszor bebizonyosodott, hogy bárki bármit elérhet, olyanná formálhatja, magát, amilyenné csak akarja, feltéve, ha eléggé akarja, és folyamatosan a célja felé halad. Ahhoz, hogy olyanná váljunk, amilyennek lenni szeretnénk, először is el kell döntenünk, hogy pontosan milyen tulajdonságokat szeretnénk birtokolni, majd ezt a képet szilárdan meg kell tartanunk a tudatunkban. Másodszor, úgy kell viselkednünk, mintha a kívánt tulajdonságoknak valójában a birtokában lennénk. És harmadszor, higgyünk benne, és ismételten tudatosítsuk önmagunkban, hogy az általunk felvállalt tulajdonságokhoz vezető önmegvalósítás útján járunk.
Használjuk a „mintha” elvet
A „mintha” elvet sok-sok évvel ezelőtt az ismert pszichológus, William James mutatta be, aki szerint, ha el akarunk érni egy emberi tulajdonságot, egyszerűen „viselkedjünk úgy, mintha annak már a birtokában lennénk”. Próbáljuk ki a „mintha” technikát, mert garantáltan működik.
Tételezzük fel például, hogy kisebbségi komplexussal küzdő, félénk, bátortalan emberek vagyunk. Ahhoz, hogy nyitott személyiségekké váljunk, először képzeljük el magunkat olyannak, amilyenek lenni szeretnénk, vagyis olyan emberként, aki magabiztos, kiváló kapcsolatteremtő, és képes kezelni nehéz helyzeteket. Ha a vágyott önkép mélyen rögzül a tudatunkban, szándékosan kezdjünk magabiztosan cselekedni, „mintha” értenénk hozzá, hogyan kezeljük a helyzeteket és a személyes kapcsolatokat.
Az emberi természet bizonyított törvénye, hogy amint elképzeljük jövőbeni énünket, és amint azon feltevés szerint cselekszünk, hogy azok vagyunk, aminek látjuk magunkat, idővel azzá is válunk, feltéve, ha kitartóak vagyunk.
Szellőztessük ki a tudatunkat, hogy elménk megnyílhasson a lelkesedés előtt
Az optimista hozzáállás kialakításához elengedhetetlen az elme átszellőztetése. Komor, vészjósló gondolatokkal zsúfolt aggyal nehéz örömteli, emelkedett gondolatokkal ösztönözni a lelkesedést. Ugyanez igaz a sötét, elfojtott indulatok, mint a gyűlölet, az előítélet, a harag vagy a megbántottság, a többi emberrel és a világgal való elégedetlenség esetében is. A bátortalanság, a csüggedés, a kedvtelenség és a frusztráció sötét felhői elhomályosítják elménket, és negatívan befolyásolják a mentális hozzáállásunkat. Az elme átszellőztetése nagyon fontos lépé tehát mentális állapotunk helyreállításához, ahhoz, hogy elfogadjuk a kreatív gondolatokat, melyek segítségével a lelkesedés szárba szökkenhet, és végül domináns tényezővé válhat.
Ha hagyjuk az egészségtelen gondolatokat felgyülemleni, akkor akár egyetlen éjszaka alatt is képesek szárba szökkenni. A mentális szellőztetés során megtisztítjuk a tudatunkat a nap közben elszenvedett kellemetlenségektől, sérelmektől, de ugyanígy a saját tévedéseinktől és hibáinktól is. Megszabadulunk a csalódottságtól, a frusztrációtól, és minden boldogtalanságtól, ami előző óráinkat beárnyékolta. Mindezeket a dolgokat szándékosan ki kell ragadnunk az élmények és tapasztalatok összességéből és ki kell vennünk a tudatunkból.
Vegyünk sorra minden jót
A lelkesedéshez vezető úton nagyon fontos, hogyan kezdünk egy-egy napot. Egyeseknek időbe telik teljesen felébredni, míg másoknak azonnal kipattan a szemük, de akármilyen típusba tartozunk, szakítsunk reggelente 5 percet egy gyakorlatra, ami az egész napunkat pozitívan befolyásolhatja.
Ezt a módszert Henry Thoreau, az amerikai filozófus használta. Ébredés után egy keveset még az ágyban maradt, miközben elmondogatott magának minden jót, amire csak gondolni tudott. Például azt, hogy egészséges, hogy elméje éber, hogy munkája izgalmas, hogy a jövő fényes, és hogy sok ember bízik és hisz benne. Így egy olyan világban ébredt, mely tele volt jó dolgokkal, és jó lehetőségekkel.
Ez a kiváló módszer örömteli várakozásokkal tölti fel a napjainkat, még akkor is, ha bizonyos dolgokkal szembesülnünk is kell. Mert minél több jó dolgot sorolunk fel önmagunknak, annál valószínűbb, hogy ezek a jó dolgok lesznek dominánsak. Ez a gyakorlat abban is segít, hogy könnyebben feldolgozhassuk a rossz dolgokat. Mindenesetre az elménket reggel, ébredés után érő benyomások jelentős mértékben befolyásolhatják a napunkat.
Részlet: Norman Vincent Peale „A Pozitív Gondolkodás Ereje” című könyvéből
Részlet a „A pozitív gondolkodás ereje” című könyvből. Kattints a teljes könyvért:
