A Találkozás az Istenekkel című könyv Zecharia Sitchin a zsidó keresztény szövegek alapjaiban kutatva elemzi ki a teremtés-mítoszokat, párhuzamot vonva a Sumér és mezopotámiai mítoszokkal annak bizonyítására, hogy az emberiség nem a véletlennek, vagy az evolúciónak köszönhetően lépett a mai fejlettségi szintre. Sitchin merész feltételezései szerint Enki, - az Anunnakik vezetője a 12. bolygóról -, teremtette az emberiséget „primitív munkásként”. Ráadásul Sitchin azt sugallja, hogy a jelenleg is zajló földönkívüli találkozások jó része bizonyíték arra vonatkozóan, hogy az Anunnakik folyamatosan szemmel kísérik az általuk teremtett emberiség sorsának alakulását.

A könyvben lenyűgöző párhuzamokat találunk a 12. bolygóról érkező Anunnakik és Jahweh vezetői között, ami egy új, átfogó nézőpontban világítja meg az emberiség egész történelmét. Párhuzamokat von a Biblia és az ősi Sumér teremtés-mítoszok között, alaposan kielemezve a több száz éves talányt, az emberiség és teremtőinek kapcsolatára vonatkozóan.

Az emberi élet legmegrázóbb, legmagasabb rendű, legfelsőbb élménye a találkozás az istenivel, ahogy Mózes találkozott az Úrral a Sínai-hegyen; és a legvégső, legutolsó, legmeghatározóbb, ahogy az egyiptomi fáraók halálukkor feltételezték, hogy az örök életben csatlakoznak az Istenekhez a Túlvilágon, az Isteni Hajlékban.

Az ókori Közel-Kelet írásos feljegyzései lenyűgöző történeteket mesélnek az istenekkel való találkozások emberi megtapasztalásairól. A hatalmas dráma átszövi a Mennyet és a Földet. Van benne imádat és odaadás, örökkévalóság és erkölcs, de van benne szerelem és szex, féltékenység és gyilkosság is; felemelkedés az űrbe és utazások az Alvilágba. A színpadon a szereplők istenek és istennők, angyalok és félistenek, földi halandók és androidok. A dráma nyelve a prófécia, a látomások, az álmok, az előjelek, az orákulumok és a kinyilatkoztatások.

A történet az Emberről szól, aki elkülönül a Teremtőjétől, de küzd, hogy az ősi kötődéssel, mintegy köldökzsinórral újra kapcsolódjon hozzá, és ezáltal elérje akár a csillagokat is...

Az Isteni Találkozások talán azért a legmeghatározóbb emberi tapasztalatok, mert ezek egyben a legelső emberi tapasztalatok is. Amikor ugyanis Isten megteremtette az Embert, az Ember a teremtése pillanatában találkozott Istennel. Az Ószövetség első könyvében olvashatjuk, hogyan teremtette Isten az első embert, „Ádámot”:

És monda Isten:
Teremtsünk embert
a mi képünkre és hasonlatosságunkra…
Teremté tehát az Isten az embert (az Ádámot) az ő képére,
Isten (Elohim) képére teremté őt.

Csak feltételezhetjük, hogy az újszülött a születése pillanatában nem volt tudatában az első Isteni Találkozás természetének és jelentőségének. Úgy tűnik, hogy Ádám nem volt tudatában a következő találkozás életbevágó fontosságának sem, amikor az Úr (a teremtéstörténetben Jahve Istennek tulajdonított cselekedettel) elhatározta, hogy Ádám számára társat teremt.

Bocsáta tehát az Úr Isten
mély álmot az emberre, és ez elaluvék.
Akkor kivőn egyet annak oldalbordái közül,
és hússal tölté be annak helyét.
És alkotá az Úr Isten (Jahve Elohim) azt az oldalbordát,
amelyet kivett vala az emberből,
asszonynyá, és vivé az emberhez.

Tehát az első ember mély altatásban volt, és ezért nem élte meg tudatosan ezt a fontos Isteni Találkozást, melynek során az Úr, Jahve bizonyságot tett sebészi képességeiről. De Ádám hamarosan megtudta, mi történt, mert az úr „vivé az emberhez” az asszonyt. A Biblia ezek után röviden vázolja, hogy a férfi és az asszony összeházasodott, „egy testté” lettek, és „valának pedig mindketten mezítelenek, az ember és az ő felesége, és nem szégyenlik vala”.

Ádám és Éva után senki más nem lehetett az első emberpár a Földön, akik megtapasztalták az első Isteni Találkozásokat. Ami azután történt az Édenkertben, az máig része az emberi vágyakozásnak. Még a kiválasztott próféták is bizonyára vágytak erre a kiváltságra, mert ott, az Édenkertben történt, hogy Isten közvetlenül szólt az első emberi lényekhez, és elmondta, mivel táplálkozhatnak: a kert minden gyümölcséből ehetnek, kivéve a Tudás Fájáról.

Az események sorozata, mely a Paradicsomból való kiűzetéshez vezetett, felvet egy fogas kérdést: Hogyan hallotta Ádám és Éva Istent?

• Azaz: Hogyan kommunikál Isten az emberekkel, amikor kapcsolatba lép velük?
• Látják az emberek, hogy ki beszél, vagy csak hallják?
• És hogyan történik az üzenet átadása?
• Szemtől szembe?
• Telepatikusan?
• Hologram-látomás formájában?
• Álomban?

Meg fogjuk vizsgálni, milyen választ adnak erre az ókori források...

Az Isteni Kígyó beavatkozásának következtében a Kertben Ádám és Éva felfedezte a szexualitást, miután mindketten ettek a Tudás Fájának gyümölcséből, amelytől „jónak és gonosznak tudói” lettek. Ezután pedig „mindkettőjöknek szemei észrevevék, hogy mezítelenek; figefa levelet aggatának azért össze, és körülkötőket csinálának magoknak”.

Itt lép be a képbe az Úr, az Ószövetség elnevezésében Jahve Elohim:
És meghallák az Úr Isten szavát,
aki hűvös alkonyatkor a kertben jár vala;
és elrejtőzék az ember és az ő felesége
az Úr Isten elől
a kert fái között.

Isten fizikailag jelen van az Édenkertben, az emberek hallják, ahogy ott sétál.

• Látják vajon az Istenséget?

A bibliai beszámoló erre nem tér ki, de az világos, hogy Isten látja őket, azaz arra számít, hogy látni fogja őket, de nem látta, mert elrejtőztek. Így hát a hangját használja, és hívja őket: „Szólítá ugyanis az Úr Isten az embert és monda néki: Hol vagy?”

Innen pedig párbeszéd, pontosabban hármuk közt zajló beszélgetés veszi kezdetét. A történet számos fontos kérdést vet fel. Feltételezi, hogy Ádám kezdettől fogva tudott beszélni, de kérdés, hogy miként, milyen nyelven beszélgetett Isten az Emberrel. Egyelőre kövessük a bibliai narratívát. Lássuk Ádám magyarázatát, hogy elbújt, „mivelhogy mezítelen vagyok”. Ezután az istenség felelősségre vonja az emberpárt.

A beszélgetés során kiderül az igazság, bevallják, hogy ettek a tiltott gyümölcsből (és a felelősséget a kígyóra hárítják). Isten büntetést szab ki: az Asszony fájdalommal fog szülni, Ádámnak küzdenie kell a kenyeréért, és fáradságos munkával tudjon csak megélni.

Itt nyilvánvalóvá válik, hogy szemtől szembe állnak, mert Isten megérinti őket, bőrből ruhákat készít nekik, és még fel is öltözteti őket. A történet kétségkívül hangsúlyozni szeretné, hogy az „isteni” ruha viselésének jelentősége és szerepe megkülönböztetni az állatokat az emberektől, ám nem tekinthetjük pusztán szimbolikusnak a Biblia sorait. Egyértelmű, hogy kezdetben, amikor Ádám még az Édenkertben lakozott, az emberek szemtől szembe találkozhattak a Teremtőjükkel.

Isten váratlanul aggódni kezd. Ismeretlen munkatársaihoz szólva Jahve Elohim kifejezi félelmét, miszerint „Ímé az ember olyanná lett, mint mi közülünk egy, jót és gonoszt tudván.

• Most tehát, hogy ki ne nyújtsa kezét, hogy szakasszon az élet fájáról is, hogy egyék, s örökké éljen”?

Olyan hirtelen a váltás, hogy a jelentősége könnyen el is vész. Az Ember teremtésével, szaporodásával, hajlékával és szabálysértésével kapcsolatban a Biblia Isten aggodalmait visszhangozza. Ismét rávilágít az Ember természetére, mely szinte már isteni. Ádámot az isteni teremtők szándékukhoz híven „képükre és hasonlatosságukra” teremtették. Most, hogy evett a Tudás Fájáról, Istenhez hasonlatos lett még egy tekintetben, Az istenség nézőpontjából „az ember olyanná lett, mint mi közülünk egy”, kivéve a halhatatlanságot.

Jahve meg nem nevezett munkatársai egyetértenek a döntéssel, hogy Ádámot és Évát kiűzik az Édenkertből, és „Kerúbokat és a villogó pallos lángját” állítják oda, hogy az emberek nehogy visszatérhessenek.

Így döntötte el az Ember Teremtője, hogy az Ember halandó marad. De az Ember nem ijedt meg, és azóta is a halhatatlanságot keresi az Isteni Találkozások közvetítésével...
*
TARTALOM:

• Az első találkozások;
• Az elveszett paradicsom - Az első amerikaiak;
• A három látogató a Mennyben Kopernikusz és a NASA előtt;
• A nefilimek: szex és félistenek;
• Az özönvíz - Soha többé?
• A mennyek kapuja - A nyelvek összezavarodnak;
• A halhatatlanság nyomában - Gilgames Amerikában;
• Találkozások a Gigunuban - Amikor az Istenek megöregszenek;
• Látogatások az Alkonyzónából - Ókori hologramok és virtuális valóság?
• Királyi álmok, végzetes jóslatok - Az Istenek is álmodnak?
• Az angyalok és egyéb hírvivők - A Plútó két arca;
• A legnagyobb látomás: Körülmetélés: A csillagok jegye?
• Egy láthatatlan Isten prófétái; Bálvány- és csillagimádás;
UTÓIRAT
- Isten, A Földönkívüli;
- Egy kozmikus utazó képe;
*

Bolti ár: 5 990 Ft

Kiadói ár: 5 990 Ft

Webáruházunk szolgáltatásai:

Termékjellemzők:

Magyar ezotérium
Alternatív történelem

Pozitív gondolkodás
Önfejlesztés Életmód
Természetgyógyászat

Idegen lények
Földönkívüli kultúrák
UFO, Exopolitika

Eltitkolt igazságok
Elhallgatott tudomány

Összeesküvés-
elméletek sorozat

• 
• Könyvek
• Rólunk
• Hírlevél
• Blog
• Kapcsolat

Keresd a hologramos
matricával jelölt eredeti könyveinket!