Eltitkolt igazságok · Elhallgatott tudomány
Alexandre Saint-Yves d’Alveydre, Edward George Earle Bulwer-Lytton, Edna Kenton, Richard E. Byrd admirális
Belső Föld Almanach + 1 ajándék Byrd Admirális könyv
4 elképesztő könyv egyben! Sorszámozott példányok!
A könyvről bővebben
Egy rendhagyó vállalkozás, amely egy évezredeken keresztül halhatatlannak bizonyult elméletet mutat be. Másfél éves előkészítés előzte meg ezen, Magyarországon - és az egész világon - mindeddig páratlan gyűjtemény megszületését. Tartson velünk egy különleges misztikus utazáson, ahol megismerheti Agartha királyságát, megtudhatja kik is az Eljövendő Faj, vallástörténeti gyűjteményben ismerkedhet meg a népek Belső Földi hiedelemvilágával a letűnt korokból, végül pedig Byrd admirális titkos visszaemlékezéseiben hallhatja a Belső Föld vezetőinek a Földlakóknak szánt üzenetét. Idegenvezetőnk ezen a különleges felfedezésen nem más mint Gönczi Tamás. Jöjjenek hát velünk!
Az almanachban található kötetek: Alexandre Saint-Yves d’Alveydre - Agartha királysága
Alexandre saint-Yves még életében jó kapcsolatot, közös szellemi kutatómunkát alakított ki számos ismert okkultistával - Marquis Stanislas de Guiata, Joséphin Péladan, Oswald Wirth. Saint-Yves d’Alveydre állítólag számos okkult kéziratot és beavatottaknak szánt feljegyzés-gyűjteményt örökölt meg a nagy szaktekintélynek számító rejtélyes francia okkultistától Antoine Fabre d’Olivet (1762-1865) hagyatékából, akit mesterének tartott. 1877-ben megjelent egy versgyűjteménye Lírai Testamentum címmel, majd írt könyvet a vallások (zsidók keresztények, muzulmánok) közös megbékéléséről, a zsidók küldetéséről és számos más ezoterikus kérdésről. La France Vraie c. munkájában kifejtette az általa megfogalmazott Synarchia fogalmát. Ami nem más, mint egy általa megfogalmazott konzervatív politikai-teológiai fogalom. A Synarchia által valósulhat meg a szerző szerint az ideális, harmonikus társadalom, mint istenes-mágikus organikus egység, amiben minden és mindenki a maga elrendelt misztikus „helyén” van. Szerinte ez valósult meg egykor Atlantiszban, az ősi Egyiptom mágikus birodalmában, a „szent” Indiában, a sötétnek nevezett „világos” középkor emelkedett évtizedeiben, ahol templomosok, gnosztikus eretneknek, beavatottak biztosítottak mindaddig ameddig hagyta őket az egyre nagyobb világi befolyással bíró egyházi hierarchia és a különböző világi birodalmak, kis- és nagykirályok uralmi tervei. Ennek az égi-földi misztikus Synarchiának, okkult mágikus harmóniával bíró társadalomnak az ellenpárja az anarchia és a világi, materiális anyagi elnyomás, ami Alveydre szerint mindig szemben áll a Synarchiával, az emberrel és a természettel. 1885-ben Saint-Yves d’Alveydre meglátogatta keleti beavatottak egy csoportját, akik között ott volt Hardjij Scharipf herceg is. Agartha-ról való híradás itt veszi kezdetét. Ahol a szerzővel telepatikusan közölték, hogy valahol mélyen a föld alatt ott rejlik Agartha a föld alatti mágikus birodaloma. Saint-Yves d’Alveydre meggyőződéssel hitte, mintegy „tapasztalta”, hogy valamikor a Kali-Yuga világkorszak hajnalán, 3200 évvel krisztus előtt egy ősi synarhista világkormány „leköltözött” az üreges föld belsejében lévő mitikus földalatti birodalomba, Agartha-ba. Erről a bizonyos földalatti Agartháról és a vele kapcsolatos rejtélyekről szól a szerzőnek ez a könyve, amit most itt ebben az almanachban hiánytalanul közreadunk. A könyv tulajdonképpen egy jegyzet-gyűjtemény, amit a szerző még halála előtt állított össze, de könyvalakba már nem tudta rendezni. Mégis ez az Agartha királysága könyv megjelent hála a követőinek, mely ebben a Belső Föld elméletben úttörőnek számít mind a mai napig és komoly hivatkozási alapnak. Így, ebben a formájában egy különleges kiadásnak számít magyar nyelven, hiszen a fordítását a régi francia nyelvhasználattal írt eredeti kiadásból szinte lehetetlen fordítani. Ez a könyv egy közel fél éves alapos fordítás eredménye. Az eredeti kiadás teljes, megcsonkítatlan fordítását adjuk át az olvasónak, azt a változatot amelyet a Francia Nemzeti Könyvtár őriz, mint első kiadást.
Második könyv:
Edward George Earle Bulwer-Lytton - Az eljövendő faj
Edward George Earle Bulwer-Lytton írói munkásságnak arra a szeletére fókuszálunk, ami a háttérbe, a mélybe vezetett, oda ahova igazán kevesen jutnak el, de akik eljutnak, azok máshogy látnak és tudnak. Éppen ezért olyan örökzöld opuszokat hagynak hátra, amit sem a könyörtelen idő, sem az emberi intrika és rosszindulat nem tud befeketíteni. Bulwer esetében ilyen mű a The Coming Race, Az eljövendő faj. Bulwer-Lyttonnak ez a híres-hírhedt műve az, aminek az angol nyelvterületen számtalan kiadása van folyamatosan. A könyv olyan meghökkentő és izgalmas tartalmat ad közre egy jól megírt „fantasztikus’ regény formájában, hogy az „a föld felett és a föld alatt is kereső spirituális ember” számára kikerülhetetlené teszi azt - ahogy erről Aleister Crowley fogalmazott oly meghökkentően. Bulwer-Lytton tehát ebben a regényében a földalatti világok témaköréhez nyújt olyan közvetlen és olvasmányos stílusban, hogy a könyv egyszerűen magát olvastatja és észre sem vesszük, hogy több olyan információt is megoszt velünk ez a munka arról a bizonyos agyonhallgatott földalatti világról, amiről olyan sokaknak még halvány fogalmuk sincs. Minderre annak előtte csak egy francia volt képes, akit Jules Verne-nek hívtak. Lesznek, akiknek ez a könyv csak egy remek fantasztikus regény marad örökre és minden bizonnyal lesznek olyanok is, természetesen kevesen, akik ebben a könyvben rátalálnak a „könyv mögötti könyvre”, ami nem más, mint világunk és földünk valódi rejtélyes élete. Meggyőződésem, hogy Bulwer-Lytton ezeknek a keveseknek írta azt a könyvet, amit immár a sokaság olvas. Ez természetes is, hiszen a kiválasztott kevesekhez a sokaságon át vezet az a bizonyos láthatatlan út. - írja naplójában John Reeves. Ezekhez a felemelő sorokhoz csak annyit teszünk hozzá, hogy mi, akik útjára bocsátottuk ezt a Belső Föld Almanachot, egyszerre akarunk szólni a sokakhoz és a kevesekhez. Egyszóval minden érdeklődőhöz. És ha Ők, az érdeklődők elolvasták és tetszett nekik ez a 4 kiválasztott könyv, akkor újabb érdeklődőknek ajánlják tovább az Almanachot . Mert hiszünk benne, hogy a jól megírt, információban és tálentumokban gazdag mű megteremti a maga őszinte táborát, ahogy a Fény átjárja és megvilágítja azokat, kikbe örökre beleköltözött…
Harmadik könyv:
Edna Kenton - A Földek Könyve
Edna Kenton attól függetlenül, hogy szerteágazó és nehezen dokumentálható tevékenységet végzett hosszú életén keresztül egy biztos, hogy a Belső Föld Almanachban közé tett és témáját illetően alapműnek tartott, 1928-ban kiadott Földek Könyve (Book of Earth) és az abban foglaltak egyértelmű látleletét adják annak a fontos ténynek, hogy az író egész életén keresztül kutatta a régi korok elveszett tudását. Könyvében széles spektrumban dokumentálja a témakör megmaradt nyomait, fenn maradt térkép és térképtöredékeit, rajzait, régi szent könyvek ide vonatkozó dokumentumait. Felkutatta és alaposan körbe járta a különböző elfeledett hagyomány alapinformációit. Azok hiányzó láncszemeit kikövetkeztette vagy éppen fáradságos kutatómunkával előkereste az elveszett, eltüntetett információkat. Ne hagyjuk figyelmen kívül a kötet sajátos szerkezetét és az ábraanyagok, térképek unikum-jellegét, a többnyire beszerezhetetlen, nagyközönség számára ismeretlen forrásirodalmat. Külön érdeme a Földek Könyvének az a mindenképpen alaposnak mondható, igényes kutatómunka, amivel a látszólag időben és térben távol lévő hagyománytöredékeket, visszaigazolásokat dokumentatív történelmi bizonyítékokká emelte. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a most közreadott könyv nem csak az angol nyelvterületen mondható egyedülálló, ritka vállalkozásnak, hanem az egész európai könyvkiadást tekintve is témájában értékes és kikerülhetetlen dokumentummá változott az idők folyamán. A kiadó azzal, hogy magyar nyelven most hozzáférhetővé teszi teljes terjedelemben Edna Kenton könyvritkaságát a Belső Föld Almanachban a magyar könyvkiadás komoly tartozását egyenlíti ki. Azzal, hogy másik három hasonló témájú és egyértelműen hiánypótlónak számító három értékes könyv társaságában jelenik meg Edna Kenton műve – egyértelművé válik a kötet szerepe abban a sokat vitatott témakörben, ami valljuk meg igen mostoha sorsúvá tette a Belső Föld elméletet és magukat a műveket is itthon Magyarországon. Annak ellenére, hogy ez a munka a magyar könyvkiadásban nem áll egyedül és parttalanul, hiszen Várkonyi Nándor vallás- és kultúrtörténeti remekműve – a Szíriát oszlopai, Az elveszett Paradicsom, Varázstudomány I-II. és Az ötödik ember I-III. igényes és szerves kapcsolódást mutat a most közé tett három kötet tradícionális tudásanyagával és szellemtörténeti „emlékezetével”. Nem különben azzal az időtlen szent tudással, emlékezettel és történelemmel, Hamvas Béla fogalmazásával élve Scientia Sacra-val, aminek fényes, világos emlékezete az aranykor elejére tehető. Míg ennek alászállása egyértelműen a Káli-Yuga mai világára esik, ahogy azt a hindu hagyomány tartja. Mindennek ellenére e jelen Belső Föld Almanachba közé tett három könyv is azt bizonyítja, hogy a tudás, mint a régiek ősi emlékezete soha nem hagyja el azt az embert „akinek füle van a hallásra és szeme van a látásra”.
Negyedik könyv:
Richard Evelyn Byrd - ismertebb nevén Byrd Admirális
1919-ben nevéhez fűződik az első transzatlanti átkelés, majd 1926-ban az északi sark átrepülése, illetve az északi sark repülővel való elérése. Majd nem sokkal később ezt követte az igazi nagy szenzációnak számító első antarktiszi expedició, ami 1928-30 között zajlott le, két hajóval és három repülőgéppel. A viszonylag kezdetleges eszközökkel és nagy kitartással véghezvitt expedíció nagy sikereket hozott Byrd számára. 1929-ben ellentengenaggyá választják, ami a 41 éves sikeres felfedezőnek és sarkkutatónak hatalmas elismerés. A második antarktiszi expedícióra 1939-ben kerül sor. Az ekkora már nagy ismertségnek örvendő kutatónak erről az expedíciójáról az USA emlékbélyeget is kibocsátott. Byrd harmadik expedíciója (1939-1940) volt valójában az első, amit hivatalosan, nagy nyilvánossággal támogatott az USA akkori kormánya. Ennek a projectnek a keretében átfogó geológiai, biológiai és meterológiai kutatásokat és felfedezéseket tettek. Byrd negyedik záró expedíciója (1946-1947) a Operation Highjump (magasugrás) fedőnevet kapta ez mai napig a legnagyobb antarktiszi expedíció ami valaha is létezett. De az is igaz, hogy az expedíció nagyságához képest a róla kapott információk elég szerények. S az a feltételezés is makacsul tartja magát az expedícióról szóló irodalomban, hogy ezt a hadműveletet állítólag a tervezetnél jóval hamarabb és hirtelen lett befejezve. Egyes feltételezések szerint amikor Byrd 1947 februárjában az Északi-sarkot átrepülte akkor megtapasztalta az üreges-föld/belső föld teória valóságát. Sőt erről a hihetetlennek tűnő, de többek szerint valós élményéről Byrd egy titkos naplót vezetett. Ebben olvashatunk arról az incidensről, hogy ő ekkor egy humanoid lénnyel találkozott, aki egy „másik világból” jött éppen. Ekkor figyelmeztette őt mint az emberiség képviselőjét, hogy a földi emberek békességben legyenek és ne háborúzzanak. Azt is jelentette naplójában Byrd, hogy itt élő gyapjas mamutot látott a levegőből, ami akkor már nagyon régen kihalt itt a földön. Ez a Titkos Napló először 1957-ben jelent meg és Amadeo Giannini nevéhez köthető. A Titkos Napló hívei úgy vélik, hogy számtalan ködösítés és szándékos elhallgatás van a Byrd kutató expedícióival kapcsolatban. A Napló ellenzői viszont többnyire azt a két sarkalatos ellentmondást hozzák fel a Naplóval, hogy 1947 februárjában Byrd történetesen az Antarktiszon tartózkodott az Operation Highjump expedíciót vezette, tehát nem lehetett az Északi-sarkon ebben az időben. Továbbá februárban, tehát télen az északi sarkot nem éri el a fény, tehát Byrd fent a levegőből nem láthatott le a földre és nem láthatott ott semmit, mert olyan nagy ott a sötétség. Időközben azonban többen is támadták és revízió alá vették ennek a két sarkalatos megállapításnak a tényszerűségét. Byrd Titkos Naplójával kapcsolatos viták, feltételezések, újabb és újabb elméletek újra és újra a felszínre kerülnek és folyamatosan életbe tartják ennek a különös naplónak a nimbuszát. Byrd-el kapcsolatos meghökkentő rejtélyeknek a Titkos Napló mellett a másik legérdekesebb talánya, hipotézise a Highjump- hadművelethez kötődik. A téma több alternatív kutatója szerint a Byrd vezette Highjump-hadművelet a második világháború végén az Antarktiszra menekült náci németek titkos föld-alatti, víz-alatti bázisára bukkant. Ahol tengeralattjárókkal, repülőgépekkel és a náci Németország által készített repülőcsészealjakkal is találkozott az expedició. Állítólag magát ezt a titkos bázist a németek a belső föld-teória kutatása segítségével tudták létrehozni. Ezt a tudományos közmegegyezés szerint áltudománynak minősített teóriát, nem csak a németek, de a második világháború alatt és közvetlenül azt követően az angolok és az amerikaiak is kutatták. Mindebből több kutató is azt következteti, hogy Byrd-t az amerikaiak bízták meg ennek a témának a kutatásával, mivel Byrd megszállottan kutatta a sarkvidéket és a belsőföld-elmélet elfogadása sem állt tőle messze. Természetesen minden feltevés mindaddig hipotézis marad, még hitelt érdemlően nem sikerül tényekkel alátámasztani a feltevéseket. Byrd admirálissal kapcsolatban egy megállapítás viszont vitathatatlan igaz és többszörösen visszaigazolt – az, hogy személyében egy kiváló sarkkutatót, felfedezőt és admirálist kapott az USA a Mindenhatótól. Mi most a Belsőföld Almanach negyedik könyveként közé tesszük Byrd Admirális sokat vitatott Titkos Naplóját, hogy a magyar olvasóközönségnek is legyen lehetősége elolvasni ezt a sokáig hiányolt érdekes dokumentumot, ami a világnyelveken már több évtizede sikerkönyvnek számít. Nagyon reméljük, hogy a magyar nyelvterületen sem lesz máshogy. A naplót sok különleges fényképpel tettük teljessé!
A Belső Föld elmélet - elhiszi vagy sem, az olvasó dolga. Mi annyit tettünk csupán, hogy közreadjuk. Tény-e vagy csupán fantazmagória? Annyi bizonyos, hogy ebben a mai digitalizált és előrehaladott fejlődésű világunkban ez az elmélet még mindig él... Olvassa el Ön is és döntsön saját Maga!
Az almanachban található kötetek: Alexandre Saint-Yves d’Alveydre - Agartha királysága
Alexandre saint-Yves még életében jó kapcsolatot, közös szellemi kutatómunkát alakított ki számos ismert okkultistával - Marquis Stanislas de Guiata, Joséphin Péladan, Oswald Wirth. Saint-Yves d’Alveydre állítólag számos okkult kéziratot és beavatottaknak szánt feljegyzés-gyűjteményt örökölt meg a nagy szaktekintélynek számító rejtélyes francia okkultistától Antoine Fabre d’Olivet (1762-1865) hagyatékából, akit mesterének tartott. 1877-ben megjelent egy versgyűjteménye Lírai Testamentum címmel, majd írt könyvet a vallások (zsidók keresztények, muzulmánok) közös megbékéléséről, a zsidók küldetéséről és számos más ezoterikus kérdésről. La France Vraie c. munkájában kifejtette az általa megfogalmazott Synarchia fogalmát. Ami nem más, mint egy általa megfogalmazott konzervatív politikai-teológiai fogalom. A Synarchia által valósulhat meg a szerző szerint az ideális, harmonikus társadalom, mint istenes-mágikus organikus egység, amiben minden és mindenki a maga elrendelt misztikus „helyén” van. Szerinte ez valósult meg egykor Atlantiszban, az ősi Egyiptom mágikus birodalmában, a „szent” Indiában, a sötétnek nevezett „világos” középkor emelkedett évtizedeiben, ahol templomosok, gnosztikus eretneknek, beavatottak biztosítottak mindaddig ameddig hagyta őket az egyre nagyobb világi befolyással bíró egyházi hierarchia és a különböző világi birodalmak, kis- és nagykirályok uralmi tervei. Ennek az égi-földi misztikus Synarchiának, okkult mágikus harmóniával bíró társadalomnak az ellenpárja az anarchia és a világi, materiális anyagi elnyomás, ami Alveydre szerint mindig szemben áll a Synarchiával, az emberrel és a természettel. 1885-ben Saint-Yves d’Alveydre meglátogatta keleti beavatottak egy csoportját, akik között ott volt Hardjij Scharipf herceg is. Agartha-ról való híradás itt veszi kezdetét. Ahol a szerzővel telepatikusan közölték, hogy valahol mélyen a föld alatt ott rejlik Agartha a föld alatti mágikus birodaloma. Saint-Yves d’Alveydre meggyőződéssel hitte, mintegy „tapasztalta”, hogy valamikor a Kali-Yuga világkorszak hajnalán, 3200 évvel krisztus előtt egy ősi synarhista világkormány „leköltözött” az üreges föld belsejében lévő mitikus földalatti birodalomba, Agartha-ba. Erről a bizonyos földalatti Agartháról és a vele kapcsolatos rejtélyekről szól a szerzőnek ez a könyve, amit most itt ebben az almanachban hiánytalanul közreadunk. A könyv tulajdonképpen egy jegyzet-gyűjtemény, amit a szerző még halála előtt állított össze, de könyvalakba már nem tudta rendezni. Mégis ez az Agartha királysága könyv megjelent hála a követőinek, mely ebben a Belső Föld elméletben úttörőnek számít mind a mai napig és komoly hivatkozási alapnak. Így, ebben a formájában egy különleges kiadásnak számít magyar nyelven, hiszen a fordítását a régi francia nyelvhasználattal írt eredeti kiadásból szinte lehetetlen fordítani. Ez a könyv egy közel fél éves alapos fordítás eredménye. Az eredeti kiadás teljes, megcsonkítatlan fordítását adjuk át az olvasónak, azt a változatot amelyet a Francia Nemzeti Könyvtár őriz, mint első kiadást.
Második könyv:
Edward George Earle Bulwer-Lytton - Az eljövendő faj
Edward George Earle Bulwer-Lytton írói munkásságnak arra a szeletére fókuszálunk, ami a háttérbe, a mélybe vezetett, oda ahova igazán kevesen jutnak el, de akik eljutnak, azok máshogy látnak és tudnak. Éppen ezért olyan örökzöld opuszokat hagynak hátra, amit sem a könyörtelen idő, sem az emberi intrika és rosszindulat nem tud befeketíteni. Bulwer esetében ilyen mű a The Coming Race, Az eljövendő faj. Bulwer-Lyttonnak ez a híres-hírhedt műve az, aminek az angol nyelvterületen számtalan kiadása van folyamatosan. A könyv olyan meghökkentő és izgalmas tartalmat ad közre egy jól megírt „fantasztikus’ regény formájában, hogy az „a föld felett és a föld alatt is kereső spirituális ember” számára kikerülhetetlené teszi azt - ahogy erről Aleister Crowley fogalmazott oly meghökkentően. Bulwer-Lytton tehát ebben a regényében a földalatti világok témaköréhez nyújt olyan közvetlen és olvasmányos stílusban, hogy a könyv egyszerűen magát olvastatja és észre sem vesszük, hogy több olyan információt is megoszt velünk ez a munka arról a bizonyos agyonhallgatott földalatti világról, amiről olyan sokaknak még halvány fogalmuk sincs. Minderre annak előtte csak egy francia volt képes, akit Jules Verne-nek hívtak. Lesznek, akiknek ez a könyv csak egy remek fantasztikus regény marad örökre és minden bizonnyal lesznek olyanok is, természetesen kevesen, akik ebben a könyvben rátalálnak a „könyv mögötti könyvre”, ami nem más, mint világunk és földünk valódi rejtélyes élete. Meggyőződésem, hogy Bulwer-Lytton ezeknek a keveseknek írta azt a könyvet, amit immár a sokaság olvas. Ez természetes is, hiszen a kiválasztott kevesekhez a sokaságon át vezet az a bizonyos láthatatlan út. - írja naplójában John Reeves. Ezekhez a felemelő sorokhoz csak annyit teszünk hozzá, hogy mi, akik útjára bocsátottuk ezt a Belső Föld Almanachot, egyszerre akarunk szólni a sokakhoz és a kevesekhez. Egyszóval minden érdeklődőhöz. És ha Ők, az érdeklődők elolvasták és tetszett nekik ez a 4 kiválasztott könyv, akkor újabb érdeklődőknek ajánlják tovább az Almanachot . Mert hiszünk benne, hogy a jól megírt, információban és tálentumokban gazdag mű megteremti a maga őszinte táborát, ahogy a Fény átjárja és megvilágítja azokat, kikbe örökre beleköltözött…
Harmadik könyv:
Edna Kenton - A Földek Könyve
Edna Kenton attól függetlenül, hogy szerteágazó és nehezen dokumentálható tevékenységet végzett hosszú életén keresztül egy biztos, hogy a Belső Föld Almanachban közé tett és témáját illetően alapműnek tartott, 1928-ban kiadott Földek Könyve (Book of Earth) és az abban foglaltak egyértelmű látleletét adják annak a fontos ténynek, hogy az író egész életén keresztül kutatta a régi korok elveszett tudását. Könyvében széles spektrumban dokumentálja a témakör megmaradt nyomait, fenn maradt térkép és térképtöredékeit, rajzait, régi szent könyvek ide vonatkozó dokumentumait. Felkutatta és alaposan körbe járta a különböző elfeledett hagyomány alapinformációit. Azok hiányzó láncszemeit kikövetkeztette vagy éppen fáradságos kutatómunkával előkereste az elveszett, eltüntetett információkat. Ne hagyjuk figyelmen kívül a kötet sajátos szerkezetét és az ábraanyagok, térképek unikum-jellegét, a többnyire beszerezhetetlen, nagyközönség számára ismeretlen forrásirodalmat. Külön érdeme a Földek Könyvének az a mindenképpen alaposnak mondható, igényes kutatómunka, amivel a látszólag időben és térben távol lévő hagyománytöredékeket, visszaigazolásokat dokumentatív történelmi bizonyítékokká emelte. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a most közreadott könyv nem csak az angol nyelvterületen mondható egyedülálló, ritka vállalkozásnak, hanem az egész európai könyvkiadást tekintve is témájában értékes és kikerülhetetlen dokumentummá változott az idők folyamán. A kiadó azzal, hogy magyar nyelven most hozzáférhetővé teszi teljes terjedelemben Edna Kenton könyvritkaságát a Belső Föld Almanachban a magyar könyvkiadás komoly tartozását egyenlíti ki. Azzal, hogy másik három hasonló témájú és egyértelműen hiánypótlónak számító három értékes könyv társaságában jelenik meg Edna Kenton műve – egyértelművé válik a kötet szerepe abban a sokat vitatott témakörben, ami valljuk meg igen mostoha sorsúvá tette a Belső Föld elméletet és magukat a műveket is itthon Magyarországon. Annak ellenére, hogy ez a munka a magyar könyvkiadásban nem áll egyedül és parttalanul, hiszen Várkonyi Nándor vallás- és kultúrtörténeti remekműve – a Szíriát oszlopai, Az elveszett Paradicsom, Varázstudomány I-II. és Az ötödik ember I-III. igényes és szerves kapcsolódást mutat a most közé tett három kötet tradícionális tudásanyagával és szellemtörténeti „emlékezetével”. Nem különben azzal az időtlen szent tudással, emlékezettel és történelemmel, Hamvas Béla fogalmazásával élve Scientia Sacra-val, aminek fényes, világos emlékezete az aranykor elejére tehető. Míg ennek alászállása egyértelműen a Káli-Yuga mai világára esik, ahogy azt a hindu hagyomány tartja. Mindennek ellenére e jelen Belső Föld Almanachba közé tett három könyv is azt bizonyítja, hogy a tudás, mint a régiek ősi emlékezete soha nem hagyja el azt az embert „akinek füle van a hallásra és szeme van a látásra”.
Negyedik könyv:
Richard Evelyn Byrd - ismertebb nevén Byrd Admirális
1919-ben nevéhez fűződik az első transzatlanti átkelés, majd 1926-ban az északi sark átrepülése, illetve az északi sark repülővel való elérése. Majd nem sokkal később ezt követte az igazi nagy szenzációnak számító első antarktiszi expedició, ami 1928-30 között zajlott le, két hajóval és három repülőgéppel. A viszonylag kezdetleges eszközökkel és nagy kitartással véghezvitt expedíció nagy sikereket hozott Byrd számára. 1929-ben ellentengenaggyá választják, ami a 41 éves sikeres felfedezőnek és sarkkutatónak hatalmas elismerés. A második antarktiszi expedícióra 1939-ben kerül sor. Az ekkora már nagy ismertségnek örvendő kutatónak erről az expedíciójáról az USA emlékbélyeget is kibocsátott. Byrd harmadik expedíciója (1939-1940) volt valójában az első, amit hivatalosan, nagy nyilvánossággal támogatott az USA akkori kormánya. Ennek a projectnek a keretében átfogó geológiai, biológiai és meterológiai kutatásokat és felfedezéseket tettek. Byrd negyedik záró expedíciója (1946-1947) a Operation Highjump (magasugrás) fedőnevet kapta ez mai napig a legnagyobb antarktiszi expedíció ami valaha is létezett. De az is igaz, hogy az expedíció nagyságához képest a róla kapott információk elég szerények. S az a feltételezés is makacsul tartja magát az expedícióról szóló irodalomban, hogy ezt a hadműveletet állítólag a tervezetnél jóval hamarabb és hirtelen lett befejezve. Egyes feltételezések szerint amikor Byrd 1947 februárjában az Északi-sarkot átrepülte akkor megtapasztalta az üreges-föld/belső föld teória valóságát. Sőt erről a hihetetlennek tűnő, de többek szerint valós élményéről Byrd egy titkos naplót vezetett. Ebben olvashatunk arról az incidensről, hogy ő ekkor egy humanoid lénnyel találkozott, aki egy „másik világból” jött éppen. Ekkor figyelmeztette őt mint az emberiség képviselőjét, hogy a földi emberek békességben legyenek és ne háborúzzanak. Azt is jelentette naplójában Byrd, hogy itt élő gyapjas mamutot látott a levegőből, ami akkor már nagyon régen kihalt itt a földön. Ez a Titkos Napló először 1957-ben jelent meg és Amadeo Giannini nevéhez köthető. A Titkos Napló hívei úgy vélik, hogy számtalan ködösítés és szándékos elhallgatás van a Byrd kutató expedícióival kapcsolatban. A Napló ellenzői viszont többnyire azt a két sarkalatos ellentmondást hozzák fel a Naplóval, hogy 1947 februárjában Byrd történetesen az Antarktiszon tartózkodott az Operation Highjump expedíciót vezette, tehát nem lehetett az Északi-sarkon ebben az időben. Továbbá februárban, tehát télen az északi sarkot nem éri el a fény, tehát Byrd fent a levegőből nem láthatott le a földre és nem láthatott ott semmit, mert olyan nagy ott a sötétség. Időközben azonban többen is támadták és revízió alá vették ennek a két sarkalatos megállapításnak a tényszerűségét. Byrd Titkos Naplójával kapcsolatos viták, feltételezések, újabb és újabb elméletek újra és újra a felszínre kerülnek és folyamatosan életbe tartják ennek a különös naplónak a nimbuszát. Byrd-el kapcsolatos meghökkentő rejtélyeknek a Titkos Napló mellett a másik legérdekesebb talánya, hipotézise a Highjump- hadművelethez kötődik. A téma több alternatív kutatója szerint a Byrd vezette Highjump-hadművelet a második világháború végén az Antarktiszra menekült náci németek titkos föld-alatti, víz-alatti bázisára bukkant. Ahol tengeralattjárókkal, repülőgépekkel és a náci Németország által készített repülőcsészealjakkal is találkozott az expedició. Állítólag magát ezt a titkos bázist a németek a belső föld-teória kutatása segítségével tudták létrehozni. Ezt a tudományos közmegegyezés szerint áltudománynak minősített teóriát, nem csak a németek, de a második világháború alatt és közvetlenül azt követően az angolok és az amerikaiak is kutatták. Mindebből több kutató is azt következteti, hogy Byrd-t az amerikaiak bízták meg ennek a témának a kutatásával, mivel Byrd megszállottan kutatta a sarkvidéket és a belsőföld-elmélet elfogadása sem állt tőle messze. Természetesen minden feltevés mindaddig hipotézis marad, még hitelt érdemlően nem sikerül tényekkel alátámasztani a feltevéseket. Byrd admirálissal kapcsolatban egy megállapítás viszont vitathatatlan igaz és többszörösen visszaigazolt – az, hogy személyében egy kiváló sarkkutatót, felfedezőt és admirálist kapott az USA a Mindenhatótól. Mi most a Belsőföld Almanach negyedik könyveként közé tesszük Byrd Admirális sokat vitatott Titkos Naplóját, hogy a magyar olvasóközönségnek is legyen lehetősége elolvasni ezt a sokáig hiányolt érdekes dokumentumot, ami a világnyelveken már több évtizede sikerkönyvnek számít. Nagyon reméljük, hogy a magyar nyelvterületen sem lesz máshogy. A naplót sok különleges fényképpel tettük teljessé!
A Belső Föld elmélet - elhiszi vagy sem, az olvasó dolga. Mi annyit tettünk csupán, hogy közreadjuk. Tény-e vagy csupán fantazmagória? Annyi bizonyos, hogy ebben a mai digitalizált és előrehaladott fejlődésű világunkban ez az elmélet még mindig él... Olvassa el Ön is és döntsön saját Maga!
Beleolvasok a kapcsolódó blogbejegyzésekbe:
A VilágoktávokWebáruházunk szolgáltatásai:
Azonnali átvétel vagy 1 munkanapos kiszállítás
Kézbesítés belföldre/külföldre
Személyes átvétel könyvesboltunkban
Bankkártyás fizetés is lehetséges!
Könyveinket kiadói áron vásárolhatod meg!
Kézbesítés belföldre/külföldre
Személyes átvétel könyvesboltunkban
Bankkártyás fizetés is lehetséges!
Könyveinket kiadói áron vásárolhatod meg!
Termékjellemzők:
ISBN: 9786158011105
Kiadás éve: 2014
Oldalszám: 568 oldal
Borítás: Kemény kötésű
Kötés: fűzött
Méret: B5 méret
Kiadás éve: 2014
Oldalszám: 568 oldal
Borítás: Kemény kötésű
Kötés: fűzött
Méret: B5 méret
Ajánlatunk
a kategória további könyveiből
Timothy Beckley - Tim Swartz - Sean Casteel - Margaret Storm - Wilbur Smith
A Tesla rejtély
Kozmikus utazó, géniusz egy másik dimenzióból
Részletek
